2015. április 26., vasárnap

Heti összegzés #2


HALI!

Itt  vagyok a második heti összegzésemmel, amiben nem csak a blogról fogok beszélni, hanem kicsit a hetemről is :D

Szóval kezdjük a bloggal:

Hétfőn, Kedden, Szerdán nem volt bejegyzés, aminek el is mondtam az okát. Vagyis Szerdán volt, de nem ajánló, ami ugye kellett volna.

Nagyon más nem történt a bloggal, 1400 oldalmegjelenítés van már, és 6 feliratkozó, köszönöm!

A hetem:

Ugye mostmár nekünk is elkezdődött a suli, és ezt követte a tanulás, a házi írás, és az idő hiány. Sajnos hamar kell felkelnem, és este pedig hamarabb fekszem le a megszokottnál, holnap is 6-kor kelek, ami Magyarországon 5 óra, de csak azért kelek 6-kor, mert ma nem tanultam, mivel meccsen voltam. :) De viszont a jövő héten, lesz egy hosszú hétvégem, és akkor tervezek egy kisebb átalakítást a blogra, majd meglátjátok mit :)

Ennyi lett volna ez a bejegyzés, tudom nem hosszú, de nem is történt olyan sok minden. Következő bejegyzésemig sziasztok.

2015. április 25., szombat

Survive - 1 Fejezet


HALI!

Itt vagyok a sorozatomnak az első fejezetével, aminek a Survive címet adtam. Nem tudom miért ezt, most ez pattant ki a fejemből, szóval ez lett. Ha nem olvastad a prológust kattinst IDE, és olvasd el.
Ha tetszik a rész, vagy a történet írd le kommentben, ha pedig nem akkor is írd le / xdd /.

I Fejezet - Új kezdet
14 évvel később

  Egyedül érzem magam. Gared halála után nincs más támaszom, ezen a világon. Itt van Geralt, de ő egész nap csak a hülye főzeteivel, és különféle könyveivel foglalkozik. Vannak olyan napok amikor nem is beszélünk egymással.
- Elmegyek vadászni - szóltam oda neki, a másik szobából - 
  Választ nem kaptam, nagyon nem is érdekelt. Kimentem a házunkból, ami egy mező közepén tanyázott. Hátamon az acél kardom, kezemben pedig az ezüst kardomat fogtam. Geralt azt mondta, ha megtámad egy szörny, ezüst karddal harcolj ellene. Egy pár lépés megtétele után, észre is vettem egy nyulat, aki épp a kölykeit ápolta. Nem öltem meg, ha megölöm az anyjukat, akkor meg kellene ölnöm a kölyköket is, ezért tovább keresgéltem. 
  Egy erdőbe értem, amikor megpillantottam egy szörnyet. Nem ismertem, farkasemberre hasonlított. De mégis volt benne valami, amitől nem tudtam eldönteni hogy mi az. Lila volt a szeme.
- Meg kellene öljem? - gondoltam magamban -
  De kitudja hogy milyen szörny. Lassú léptekkel vissza fordultam, és amikor már elég messze voltam tőle, elkezdtem futni a házunkig. Amikor beértem, egyből Geralt laboratóriuma felé vettem az irányt.
- Geralt - mondtam neki, és a kezeimet a térdemre tettem - Láttam, láttam egy szörnyet.
- Nagy ügy. - válaszolt - És hogy nézett ki? - kérdezte, és oda állt elém -
- Amikor megpillantottam, farkasembernek nézett ki. Aztán rájöttem hogy Kaedwen-ben nincsenek farkasemberek, de kiderült hogy nem az. Jobban szemügyre vettem, és megláttam a lila szemeit. - mondtam
- Mi? - kérdezte Geralt meghökkenve - Egy csontogán? - suttogta magában, gyorsan lekapott az egyik polcról, egy ütött-kopott könyvet.
- Mit csinálsz? - kérdeztem tőle, és oda mentem hozzá - 
- Itt van - mutatott az egyik ujjával a könyvben lévő képre - Őt láttad? - kérdezte, és rám nézett - 
  Egy ideig haboztam a válasszal, aztán nagy nehezen kimondtam:
- Igen, pontosan ilyen volt.
  Geralt becsapta a könyvet, és előkeresett egy másikat, nagy különbséget nem láttam a két könyv között, csak annyit hogy az egyik piros, a másik pedig zöld színü volt.
- Csontogán - olvasta fel - A Csontogánok létezését, csak kutatások bizonyítják. A Csontogánok évszázadokkal ezelőtt kihaltak - mondta, és az utolsó szóra jól rányomott - 
- Akkor biztos nem őt láttam - mondtam neki, és elindultam az ajtó felé - 
- Mutasd, merre van! - állt fel a székéről, és a kardjához lépett - Ha ez egy Csontogán, sok pénzt kereshetünk vele -
  Egy ideig gondolkodtam. Ki tudja milyen erős ez a bestia, és hogy milyen képességei vannak. De a pénz is jól jön, szóval nagy nehezen rábólintottam.
  Elindultunk, elmentünk a nyúl család mellett is, és meglepetésemre Geralt nem szólt rám. hogy miért nem öltem meg őket. Elértünk arra a helyre ahol a szörnyeteget láttam, még mindig ott volt, de már nem egyedül. Egy őzet kóstolgatott éppen.
  Geralt felvett egy követ, és a szörnyhez dobta. A szörny felénk fordult, ekkor nagyon megijedtem. Lehet ez az utolsó nap, hogy lélegzem, és pislogom. Geralton egy szikra félelem sem látszott, mondjuk nincs is mitől félnie, ő úgyis már halott.
- Amikor előhúzom a kardom, használd a képességed - mondta, és rám pillantott - 
  A képességemet Geralt mutatta meg nekem, még mielőtt Gared életét vesztette volna. Az én képességem, az hogy meg tudom vakítani az áldozatom. Soha nem használtam még, csak akkor amikor meg tanultam, nem láttam nagyon értelmét. Emberekkel aligha találkozunk, egyetlen ellenségünk pedig a halál, és azt nem tudom megvakítani. 
- Most! - kiáltott rám Geralt, erre a szörny elkezdett felénk futni -
  Hirtelen megszünt körülöttem a világ. Nem hallottam semmit, és elhomályosult minden. Aztán pár pillanat múlva, halk suttogásokat hallottam, aztán valami megragadta a kezemet.
- Ruben! - kiáltotta - Ruben, hallassz engem? 
  Amikor visszatértem a jelenbe, a szörny tehetetlenül feküdt az őz mellett.
- Sikerült - suttogtam magamban - 
- Igen, sikerült - mondta, és vissza lépett a szörnyeteghez - 
  Levágta a fejét, és a kezében hozta egész hazáig.
- Holnap indulunk - mondta, amikor beértünk a házba - 
- Hova? - kérdeztem tőle - 
- Temeriába - 

2015. április 24., péntek

Sötét női karakterek #1


HALI!

Úgy gondoltam, hogyha már hoztam sötét inspirációs képeket, akkor hozok nektek ilyen kissé félelmetes, sötét női karaktereket is. Mivel le lett cserélve a windows, ezért minden kellékemtől el kellett búcsúzzak, de ma neki álltam töltögetni, és még mindig nem fejeztem be, mert úgyis Péntek van, van időm is, szóval most sok mindent letöltök, és megfogadtam hogy a Photoshop mappámban, nem fogok mindent szanaszét rakosgatni. Mert én eddig úgy voltam hogy a PNG mappába, tettem texturákat is meg ilyenek / :D /. De mostmár ezeket igyekszem elhagyni, és normális rendezett mappákat szeretnék készíteni. De elég is a beszédből, nézzük a képeket:





























2015. április 23., csütörtök

PSD Fejléc #2


HALI!

Itt vagyok mostmár, meggyógyultam, vagyis valamennyivel jobban vagyok, mint voltam. És úgy döntöttem, hogy hozok nektek még egy PSD fejlécet, mert az előzőböl úgy vettem észre, hogy tetszik nektek ez a fejléces cuccmucc. Szóval akkor úgy voltam vele, hogy akkor miért is ne(?) Csak egy problémám van, hogy ma úgy döntöttem hogy lec
serélem a windowst. A csere megtörtént / ez úgy hangzott mint valami rossz könyvben / és letöröltem mindent. A játékoktól a Photoshop kellékekig, de ez a fejléc megmaradt. Há' akkor mondom fölrakom mert ez azt jelenti hogy ennek fönt kell legyen, ha nem törlődött le. Ez is ilyen lilás, mint az előző, nem tudom miért ilyeneket csinálok, nem is szeretem a lilát, na mindegy. Szóval akkor remélem tetszik meg ilyenek, következő bejegyzésemig sziasztok!

2015. április 22., szerda

Miért nincs bejegyzés?


HALI!
Gondolom észrevettétek hogy már 2 napja nincs bejegyzés. Ennek több oka is van. Az első ok ugye az iskola, kell tanulnom is meg leckézek / habár a lecke és a tanulás egybe tartozik, na mindegy/. A második ok az hogy Vasárnap óta ilyen nyavajával küzdök, fáj a hasam meg minden. Ma nem is voltam suliban, mert mentem az orvoshoz. Holnaptól megpróbálok valamit hozni nektek, bocsi a kimaradásért. A következő bejegyzésemig sziasztok.

2015. április 18., szombat

Nem tudom még mi a neve sorozat - 1 rész


HALI!
Itt vagyok a történetemmel, ami igazából egy sorozatnak a prológusa. Nem kivánok még blogot nyitni, mivel szerintem nem lenne nagy sikere. Ezért itt a blogon lesznek részek, talán 10-15. Ha tetszik a prológusa akkor pipáljatok, vagy írjatok megjegyzést. Következő bejegyzésemig sziasztok.

„Itt nem bor ücsörög a pohár mélyén, hanem vér”

-  Ruben! – nézett rám erős tekintettel Gared- Leszeded a többit?
-  Persze, menj csak! – szóltam neki vissza, és közben szembe néztem az ellenfelemmel-
 Undoritó egy lény volt. Egy ghoul. A fejéből tüskék álltak ki, és hegek voltak az arcán. Nemrég változhatott át. A karján friss vér fojdogált. Egyre többen jöttek. Gared már szerintem a fogadó közelében járhatott. Én pedig a sötét erdő közepén, Ghoulokkal körbevéve álltam, várva arra hogy az egyik megtámadjon.
 Előhúztam a kardomat, a tokjából és elkezdtem hadonászni vele. Nem láttam sok értelmét, de úgy látszott hogy ez a Ghoulokat idegesíti.
 Aztán megtörtént. Az egyik elkezdett felém szaladni. Én már készültem a támadásra, amikor egyszer csak, egy nyíl fúródott a Ghoul testébe. A Ghoul elesett, én pedig csodálkozva néztem, hogy ki is lehetett az aki ezt a nyílat elengedte.
El kezdtem keresni az illetőt, de csak a szememmel, nem mozdultam el a helyemről, mert még mindig Ghoulok sokasága vett körül.
 Aztán még több nyíl jött. Mindegyik eltalált egy-egy Ghoult. Így pár percen belül, már csak halott Ghoulok vettek körül. Nem hittem a szememnek amikor megláttam, hogy az egyik fán épp ki ücsörög.
-  Geralt – suttogtam magamban – Hogy kerülsz te ide? Nem... Nem Délen kellene harcolnod? – kérdeztem tőle –
-  Látom, vagy mondjam úgy hallom, hogy még mindig eléggé buta vagy. Te nem értesültél az új hirekről? Miszerint, az újdonsült királyunk Ramsey alig került trónra, már le is mondott?
Már új királyunk is volt? Tényleg eléggé buta vagyok.
-          De... De miért?
-  Ahjj – sóhajtott – Vajon miért? Amiért a legtöbb király mond le a trónról, életben akar maradni. Ramsey-t még azelőtt megutálták, míg trónra nem került.
-          Miért, mit csinált előtte? – kérdeztem tőle, miközben ő épp a fáról mászott lefelé –
 Miután lemászott oda állt elém. A fekete csuklyájából csak a vérpiros szeme látszódott ki. Levette a csuklyáját és akkor láttam meg, hogy ő egy vérangyal.
-          Hogy.. hogyan lettél vérangyal? – kérdeztem tőle ijedten-
-  Ahogy a többi is, egy nemes véréből ittam. Hmmm, még most is ha rágondolok milyen is volt. – és közben a száját nyalogatta –
-  Egy nemes véréből? Hát melyik nemes engedné meg hogy igyál a véréből? – kérdeztem tőle, egy kicsit lenézően –
-  Elég hosszú történet. De megpróbálom neked elmesélni. Nemrég történt, talán 1-2 hónapja. Épp hazafelé tartottam, mármint a fogadóba ahol megszálltam aznap éjjel. Amikor megpillantottam egy részeg embert. Először úgy gondoltam meg hagyom az életét, de aztán észrevettem, amikor elesett hogy a kezéből ki ejtett egy medált. Ekkor már tudtam, hogy ezen az éjjelen minden meg fog változni. Lassan oda mentem hozzá, mintha segíteni akarnák neki. Lehajoltam, és az egyik kezemet a szájára tettem, hogy nehogy segitségért kiáltozzon. Oda hajoltam a nyakához, és belemeresztettem a fogaimat. Minden percét kiélveztem annak, hogy ihatok egy nemesből. – mindezt úgy mesélte el, hogy végig a sötétségbe bámult -
-  Kiket hoztál még magaddal? – váltottam gyorsan témát -
-   Áhh, őket csak út közben szedtem fel. – és hátranézett –
Egyszer csak valaki előmerészkedett a sötétségből. Egy hosszú fekete hajú fiú volt, úgy 16 éves lehetett. Aztán még többen előjöttek, mindegyiknek hosszú haja volt.
-          Tündék. – suttogtam-

2015. április 17., péntek

Sötét inspirációs képek, vagy mik ezek #1


HALI!
Itt vagyok egy új bejegyzéssel, tudom tegnap nem volt. Ennek az az oka hogy dolgom volt /azta/ mentem jobbra, mentem balra, nem volt időm. De most itt vagyok, és hoztam nektek ilyen képeket. /azta megint/ Azt hiszem ezeket inspirációs képeknek szokták hívni a nagy bloggerek. Ha tetszenek pipáljatok, meg minden ilyesmi :) Következő bejegyzésemig sziasztok!